2 hetet Amerikában töltöttünk, némi munka, plusz némi szabadság végett (mellesleg: végre). Sajnos a nehézségek miatt Mogyorót nem tudtuk vinni, mivel a szállások némelyike nem volt kutyabarát, nomeghát az utazási nehézségek.. stb. Mogyoró mégiscsak egy kiskutya, akármilyen gyorsan is nő. Kajla és néha vállalhatatlan. Szóval helyet kellet neki keresnünk. Egy ismerősünk felajánlotta, hogy vigyáz rá, de elég bonyolult lett volna, a kutyus inkább 4 fal közé lett volna zárva.. szóval inkább nem. A kutyasuliból ajánlottak valakit, aki bennlakásos képzést nyújt, felhívtuk, leegyeztettük, és fájó szívvel ott is hagytuk a kiskutyánkat nála. 3 napja aztán összeszedtük szegényt. A leltár:

1 db kiskutya,

1 db újonnan szerzett kennel-köhögés

1 db újonnan szerzett nátha (vagy ez az előzőhöz jár?)

1 kurva nagy sebhely Mogyoró pociján

1 igen méretes adag hányás javarészt jutalatomfalat-párizsiból, amit a kiképző volt szíves beletömni, valami végtelen debil feladat gyakoroltatásával.

Javítás: jutalomfalat-hányás újrafelhasználva - ti. Mogyoró jó étvággyal elfogyasztotta. Broáf..

Kutyafuti 2

Új futam (futtató), új remények. Mogyoró 10 kutya között töltötte a szabadságát (meg a miénket), szóval van remény. Új kutyafuti - hátha oda nem járnak vadparaszték - és késő este. (jó étvágyat szúnyogok!). Mogyoró viszajött, összehaverkodott 3 tacskóval. Nem rossz. Másnap napközben vissza - kutyafuti tele kutyával. Jé, a zártnak vélt futtató egyik kerítése csak oszlopokból áll. Na az aztán sok mindent megfog, de kutyát nem. Szerencsére Mogyorónál nem merült fel ez a történet (lehet.. urambocsá.. hogy egyszer majd póráz nélkül sétáltathatjuk? Hú..) De nem is ez volt az érdekes - a kutyasuliból is találkozott néhány kutyahaverral és marha jót játszottak. Apportozás - 2. hely. Gyorsaság - 2 hely. Lezs még jobb is, még csak 5 hónapos. A 3-4 hely egyébként egy majdnem kifejlett németjuhász, ill. egy agárféleség volt (büszkék vagyunk rád kiskutyánk!). Mogyoró a szájában egy bottal, egy matador ügyességével hárította a botra irányuló támadásokat és nagy küzdelmek árán visszahozta azt. A kutyafuti gazdákból álló közönsége elhűlve nézte. Meg azt is, hogy Mogyoró ismeri a “keresd” vezényszót. Egyébként piszok sokat gyakoroltuk itthon - először jutalomfalatokkal, aztán zoknival, labdával - csak szag alapján megtalálni. Jó sztori, majd posztolok egy videót róla. Jópofa lesz.

Még evalami: Mogyoróból teljes mértékben hiányzik az agresszió. A világ legbékésebb, legjóindulatúbb kutyája. A kutyafutiban történt kisebb agressziókra szinte csak kitéréssel reagált. Fantasztikus kis dög.

Tűzijáték

Ettől kicsit féltünk - mégiscsak közel lakunk a gócponthoz, de semmi. Mogyoró a világ legtermészetesebb dolgának vette a szokatlan égiháborút.

Srácok - vegyetek labradort.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.