Így nevezik a kutyafuttatókat kutyás körökben. Én is csak nemrégiben döbbentem rá, hogy milyen jópofa lenne Mogyorót néha odavinni, hogy ne a lakásban tombolja ki magát. Egy barátom két vizslájával érkeztünk, a helyszínen pedig már egy család piknikezett szintén egy vizslával (most ne boncolgassuk a kutyafuttatóban való piknikezés tényét - nem, én nem tenném). Szóval a már jelenlévő hosszúszőrű vizsla érdeklődését marhára felkeltette Mogyoró - akinek még babaszaga van, szóval az agrasszív rangsor-vitákban még nagyon nem vesz részt - és el is akart vele kezdeni játszani. Sajnos, meglehetősen agresszívan. Mogyoró, úrinőhöz méltóan igyekezett nem tudomást venni róla, azonban a hosszúszőrű nem hagyta annyiban. Ugatott, és - itt rontotta el - kapkodott is. Eközben megjelent a hosszúszőrű gazdi-család is.

- nahát de aranyos! Fajtiszta? Mi? 4 hónapos? Akkor miért ilyen kicsi? - stb. Ilyen kérdésekkel indítottak, amire persze nekem is lett volna néhány mókás válaszom, persze csak annyira geci, hogy otthon döbbenjenek rá, hogy beszóltam. Nem tettem, de marhára vissza kellett magamat fogni, mert mindeközben a hosszúszőrű baromira agresszálta a mi kis négylábú családtagunkat. 

Megjegyzés: a kölyök-labrador tud gyorsan is, meg lassabban is fejlődni. Pl. házikoszton, vagy túl energiadús táplálékon tartva gyorsan fog nőni, ami klassz dolog, de megvan az ára: ízületi problémák a gyorsan gyarapodó tömeg és még fejletlen csontrendszer miatt. Kösz, nem - Mogyoró hipi-szupi tápot kap és úgy fejlődik, ahogy. Egyébként pont jól - ellenőriztem.

MÉg tudtak egy lapáttal rátenni a sztorira, amikor elmondták, hogy bizony ez így megy a kutyafutikban, ti. a nagy kutyák “helyreteszik” a kisebbeket. Mi????? Hova keveredtem? Valami kutyasingsingbe? Ezután a mi családszerető, békés, jól szocializált kutyánk hatalmi harcokat kell hogy vívjon, mert a hülye gazdák azt képzelik, hogy nég mindig a természetben élnek és harapássorrendet kell kialakítaniuk? Mit képzelnek ezek? A picsába, hogy nem pitbullt vettem - az kellene ezeknek. Az majd tisztázná a rangsort a neveletlen kutyájukkal.

Szóval kb eddigre fogyott el a türelmem és odasuhintottam a pórázzal a kutya felé, hogy vegye észre: nem kívánt vendég. Nem, nem ütöttem meg: megvédtem a kutyámat - ehhez jogom van (bár tény, hogy nem az én dolgom lett volna - ellenben ők nem tették).

- ha mégegyszer ráüt a kutyámra magának megyek! - rikácsolta a gazdinéni. Erre elkezdtem röhögni. Bocsánat. Csak elképzeltem.

Ezek után elment a kedvem a kutyafutiktól (meg a barom gazdiktól is) és hazajöttünk. Nem keresem az igazamat - nem hiszem, hogy lenne értelme, de bárki bármit mond: a kutyafuttató mindenkié. Ahhoz egyik kutyásnak/kutyának sincs joga, hogy a másik kutyát lestresszelje és az gyakorlatilag felkösse magát a pórázra, miközben menekülni próbál előle. Ez a gazdik dolga, akiknek nem a hülye gettódumájukkal kellene jönniük, hanem megfegyelmezni a neveletlen dögjüket.

Mindenesetre ma kutyaovi lesz. Ott jól érezte magát, és milyen érdekes: egyik kutya sem akart rangsort tisztázni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.